A rend fővárosi központja
A Vitézi Rend katonai mintára, szigorú hierarchiában működött. A területi egységek törzsszékekre és vármegyei székekre tagolódtak, a szervezet irányításának csúcsa azonban Budapesten volt.
Az Országos Vitézi Szék
A legfelsőbb irányító és jogalkotó testület elnöke a főkapitány, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó volt. Az Országos Vitézi Szék a budai Királyi Palotában székelt. A palota Mátyás-termében tartották 1920. szeptember 25-én az első ülést, amelyen a kormányzó és gróf Teleki Pál miniszterelnök aláírta az alapító tagok kinevezését.
Az Üllői úti hivatal
A telekfelajánlásokkal, a felvételi ügyekkel és a vitézi címek elbírálásával foglalkozó adminisztráció tényleges központja Budapest VIII. kerületében, az Üllői út 8. szám alatt működött.
A Budapesti Törzsszék
A főváros önálló igazgatási egységként működött. Mivel a sűrűn beépített Budapesten a mezőgazdasági földosztás csak korlátozottan volt megvalósítható, a budapesti vitézek helyzete eltért a vidéki rendtagokétól. A támogatásban ezért nagyobb szerepet kaptak a lakhatási, foglalkoztatási és egyéb kedvezmények.
Az Országos Vitézi Szék 1933-tól a budapesti központból irányította kulturális és karitatív szerveit. A fővárosban szakmai csoportok is szerveződtek, amelyek többek között az orvosok, mérnökök és jogászok közösségeit kapcsolták a rend életéhez.
Kapcsolat a városvezetéssel
A rend és Budapest székesfőváros vezetése szoros kapcsolatban állt. Sipőcz Jenő és Szendy Károly városvezetésének idején a szervezetet kiemelt partnerként kezelték.
A főváros bérlakások kiutalásával, hatósági állásokkal és a városi üzemeknél biztosított munkalehetőségekkel támogatta a budapesti vitézeket, valamint az első világháborús hadiárvákat és özvegyeket. A vitézi cím a korszak közigazgatási és társadalmi életében jelentős rangot képviselt.
Budapesti vitézavatások
Budapest adott otthont a rend leglátványosabb, a nagyközönség előtt zajló reprezentatív eseményeinek.
Az első nyilvános vitézavatást 1921. augusztus 21-én a Várkertben tartották. Az ünnepi eskütételt követően a vitézzé ütést Horthy Miklós végezte díszkardjával. A későbbi avatásoknak a Margitszigeti MAC pálya, a budai Vár és más reprezentatív fővárosi helyszínek adtak otthont.
A vitézi bálok, jótékonysági estek és tiszti kaszinók rendezvényei szintén jelen voltak a két világháború közötti Budapest társasági életében. A fővárosi sajtó rendszeresen beszámolt az avatásokról és a rend ünnepi megjelenéseiről.
A Várkert és a Margitsziget avatási helyszíneit a Magyar Nemzeti Levéltár történeti összefoglalója is dokumentálja.
Vitézi telkek és telekpótló kedvezmények
A Vitézi Rend alapintézménye a vitézi telek volt. Budapesten ennek megvalósítása más formákat és külön fővárosi megoldásokat igényelt.
Hivatali elhelyezkedés
A vitézi címmel rendelkező pályázók a korszak egyes közigazgatási, rendvédelmi és fővárosi tisztviselői állásainál előnyben részesülhettek.
Lakhatási lehetőségek
A mezőgazdasági telekhez nem jutó budapesti vitézek számára kedvezményes bérlakások és állami lakáshitelek jelenthettek támogatást.
Fővárosi vitézi telep
Budapest száz házhelyet ajánlott fel, és 1936-ban Zuglóban, a Fogarasi út és a Hajtsár út térségében ünnepélyesen átadták a felépült vitézi házakat.
A Budapest Törzsszék napjainkban
2026. július 18-tól ismét működik a Budapest Törzsszék, Budai és Pesti Alcsoporttal, székkapitányok és vitézi hadnagyok szolgálatával. Törzskapitánya vitéz Béres Ferenc országos törzskapitány.
A közösség havonta törzsszéki Vitézi Klubnapot tart, és számos fővárosi megemlékezésen, közösségi és kegyeleti eseményen vesz részt.