Ezeréves történelmi gyökerek
A Vitézi Rend gondolata a magyar államiság legrégibb korszakáig nyúlik vissza. A királyok Szent István korától nemességgel és földbirtokkal jutalmazták a hűséget, a katonai szolgálatot és a vitézi tetteket.
Szent István adománybirtokai a katonai szolgálat biztosítását is szolgálták. II. András megkezdte a kisbirtokos vitézi réteg kialakítását, IV. Béla pedig a harcoló nemességre támaszkodva szervezte újjá a tatárjárás után az országot.
Az eszmény középpontjában a haza szolgálata, a személyes bátorság és a közösségért vállalt felelősség állt.
A lovagi eszmény kiteljesedése
Az Anjou-korban a lovagi szellem új erőre kapott. Károly Róbert 1326-ban ötven vitézzel alapította meg a Szent György Lovagrendet a király, a haza és az egyház védelmére. Zsigmond király 1408-ban hozta létre a Sárkány-rendet.
A középkor felfogásában az igazi vitéz az özvegyek és árvák oltalmazója, az igazság bajnoka és istenfélő ember volt. A székelyek, a hajdúk, a jászok és a kunok hősi szolgálatukért különleges kiváltságokat nyertek.
A Vitézi Rend megalapítása
Az első világháború után vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a hősi magatartás erkölcsi elismerésére és a történelmi hagyomány folytatására hívta életre a Vitézi Rendet.
A Rendbe olyanok nyerhettek felvételt, akik a harctéren vagy a nemzeti szolgálatban személyes bátorságról, önfeláldozásról és példamutató helytállásról tettek tanúbizonyságot. Az arra jogosultakat a vitézi cím mellett vitézi telekkel is jutalmazhatták.
A vitézavatás ünnepélye
A felavatás nem társadalmi ranghoz, hanem az előírt érdemekhez kötődött. A követelmények, jogok és kötelességek minden tagra egyformán vonatkoztak, a közös jelvény pedig az összetartozást fejezte ki.
Eskü
A jelöltek ünnepélyesen fogadalmat tettek.
Vitézzé ütés
A főkapitány a díszkarddal érintette meg a térdelő jelölt vállát.
Jelvény
Az új vitéz megkapta a Rend közös jelvényét.
Szolgálat
A cím kötelességet és példamutató nemzetszolgálatot jelentett.
Betiltás és újjászervezés
A szovjet megszállás után a Rend magyarországi működését 1945-ben betiltották. A hontalanságban élő vitézek újjászervezését 1953-ban vitéz Sónyi Hugó nyugalmazott vezérezredes kezdeményezte.
Horthy Miklós 1956-ban Sónyit bízta meg a főkapitány-helyettesi teendőkkel. Horthy halála után a nyugaton élő tagság az 1921-ben elsőként avatott vitéz József Ágost királyi herceget kérte fel a szervezet újjáépítésére.
Nemzetközi elismerés
A Rend 1962-ben bekerült a nemzetközileg nyilvántartott lovagrendek sorába, majd 1964-ben a Register of Orders of Chivalry is közölte.
The Knightly Order of Vitéz Legfőbb védnöke és jogforrása a magyar Szent Korona.Főkapitányok
Az alapítástól a hazatérésig a Rend folytonosságát egymást követő főkapitányai őrizték.
Hazatérés és szervezeti megújulás
1983-ban a Vitézi Szék nemzetvédelmi tagozatot létesített, hogy a nemzetért értékes szellemi munkát végző magyar személyiségeket is közösségébe fogadhassa.
vitéz Radnóczy Antal főkapitányra hárult a Rend magyarországi hazatelepítésének összetett feladata. A Vitézi Szék 2003-ban visszatért az alapításkori szervezeti elvhez: a Rend vezetője ismét a főkapitány lett.
Források és képek
A történeti összefoglaló alapja a Történelmi Vitézi Rend központi oldalának „A Vitézi Rend története” című anyaga. Képek: Képes Krónika / Wikimedia Commons; Fortepan / Inkey Tibor; a főkapitányi arcképek a Rend központi archívumából.